A Rochester Egyetem Orvosi Központjának mtsai a közelmúltban kismamák részvételével végeztek tanulmányokat, amelyek során kiderült, hogy a vashiány súlyos következményekkel járhat a magzat fejlődésének szempontjából.
A vas alacsony szintje miatt rendellenesen fejlődhet a baba agya a terhesség első szakaszában
Az eredmények azért fontosak, mert az adatok alapján a fejlődési rendellenesség nemcsak azoknak a nőknek a babáit fenyegeti, akik vérszegénységben szenvednek a terhességük elején, hanem azokéit is, akiknél csak közepesen súlyos vashiány áll fenn – írja a PLoS One.
A vashiány igen gyakori állapot. Egyes adatok szerint az összes egészséges nő 35–58 százalékának szervezetében kimutatható bizonyos fokú hiány. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy azok közül a nők közül, akik gyermekszülésre alkalmas korban vannak, minden ötödik vashiánnyal küzd.
A szakemberek eddig is tisztában voltak azzal, hogy a vas alacsony szintje lelassíthatja az agy kifejlődését a magzatok esetében, azt azonban eddig nem tudták, hogy milyen súlyosak lehetnek ennek a következményei. A mostani adatok azonban egyértelműen alátámasztották, hogy amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az nagy befolyással lehet a kicsi központi idegrendszerének egészséges fejlődésére.
Forrás: Dr.Info
Sokan nem veszik komolyan a vérszegénység tüneteit, pedig súlyos következményei is lehetnek...
Világszerte kb. egymilliárd ember szenved vérszegénységben. A probléma lényege, hogy a testben keringő vér vörösvérsejtszáma, ill. a hemoglobinszint lecsökken. A vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány – a vas nélkülözhetetlen elem a szervezet számára. Ez az ásványi anyag normál körülmények között nagy mennyiségben jelen van a hemoglobinban, mely a vörösvérsejtek fontos alkotóeleme – feladata pedig nem más, mint a létfontosságú oxigén szállítása a sejtekhez. Ha tehát szervezeted nem jut elegendő vashoz, előbb-utóbb kialakul a vérszegénység.
Az egészséges ember szervezetének vastartalma felnőtt férfi esetén 3,5-5 g, nőknél 2,5-3,5 g. A raktározott vas legnagyobb része a májban és a csontvelőben helyezkedik el, és szükség szerint mobilizálódik és alakul aktív vassá.
A betegség jelei
Mivel a vas nélkülözhetetlen vegyület a vörösvérsejtek megfelelő működéséhez, hiánya igen sokrétű problémákhoz vezethet. Ha a vörösvérsejtek nem jutnak elegendő mennyiségű vashoz, nem képesek megfelelően ellátni feladatukat – az oxigénszállítást. Mindez pedig rontja a testi erőnlétet, az immunitást, valamint csökkenti a szervezet energiaszintjét.
A vashiány leggyakoribb tünete a sápadtság, mely feltűnő az ajkakon, a körömágyon. A betegség lassan alakul ki, tünetei fokozatosan súlyosbodnak. Csecsemőkorban és a korai gyermekkorban viselkedészavarokat, megkésett fejlődést okozhat, a vashiányos gyermek szellemi és mozgásfejlődése elmarad egészséges társaiétól.
Tünetek: sápadtság, szédülés, fáradtság, hajhullás, szellemi teljesítőképesség csökkenése.
Mi idézhet elő vashiányt?
Minden olyan állapot, mely vérveszteséggel vagy fokozott energiafelhasználással jár, vérszegénységhez vezethet. Ezenkívül a nem megfelelő táplálkozás, ill. a különböző emésztőszervrendszeri, esetleg daganatos betegségek is előidézhetik a kialakulását.
Okok: menstruáció, vegetáriánus táplálkozás, terhesség, gyomorbetegség, daganatos megbetegedések, intenzív sport.
A vérszegénység súlyos szövődményei
Kismamák esetében különösen fontos a vaspótlás. A teherbe esés után és közben is fontos a vérkép nyomon követése. Előfordulhat ugyanis, hogy nő a teherbe esés előtt nem volt vashiányos, de a kilenc hónap alatt kialakul a terhességi vérszegénység. A terhesség idején ugyanis a szervezetnek több vasra van szüksége – különösen félidő táján –, mint normál körülmények között.
Ha szervezet nem jut elegendő mennyiségű vashoz, a vérszegénység következtében károsodhat a magzat fejlődése. Ez akár idegrendszeri problémákat is okozhat a születendő gyermeknél. Mindezek miatt a vasat feltétlenül pótolni kell – az étkezési szokások megváltoztatásával, ill. vaspótló készítmények szedésével. Extrém fokú vashiány esetén pedig szükséges lehet akár a vénás vaspótlásra is.
A vas legfontosabb forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a tonhal –, valamint magas vastartalommal bír a spenót, a mandula, a tökmag, a lencse, a sütőtök, a brokkoli, a sárgarépa stb. és a vörösbor is.
Dr. Horváth Edit
A terhesség első harmadában az anyát érő stressz az újszülött vashiányos állapotához vezethet, ami késleltetheti a testi-lelki fejlődést - derült ki egy új kutatásból.
A várandósság korai szakaszában átélt stressz is veszélyes lehet
A vas nagyon fontos a szervezet fejlődése szempontjából, különösen, ami az agyat illeti. A magzatnál ezt okozhatja az anya vashiánya, diabétesze, vagy dohányzása. Ismert kockázati tényező még a koraszülés, az alacsony születési súly és a többes terhesség.
Ez a kutatás utalt rá első ízben, hogy a várandósság korai szakaszában átélt stressz is veszélyes lehet. Olyan izraeli asszonyokat vizsgáltak, akik az első trimeszterben több mint 600 légitámadást vészeltek át.
Kontrollcsoport eredményeivel vetették össze az értékeiket, akik szintén abban az országrészben éltek, de csak a támadásokat követően estek teherbe. A köldökzsinórból vett vérminták kimutatták, hogy a stresszt elszenvedett 63 kisbabának jelentősen alacsonyabb volt a szérum vasszintje, mint a kontrollcsoportban született 77 gyermeknek.
„Ez arra enged következtetni, hogy a stresszes anyukák gyermekei szintén a vashiány kockázatának vannak kitéve, amit eddig nem vettek figyelembe” – mondta el a kutatás vezetője, Rinat Armony-Sivan, az Ashkelon Akadémia mtsa. „A terhes nőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az egészségi és mentális állapotuk, a táplálkozásuk, valamint a stressz-szintjük befolyásolja gyermekük fejlődését.” Az orvosoknak fontolóra kellene venniük, hogy az egyéves korban esedékes státuszvizsgálat előtt vért vegyenek a kockázatnak kitett populáció körében, hogy idejekorán felismerhessék a vashiányt, hogy kezelhessék, mielőtt még krónikussá vagy súlyossá válik - javasolta Armony-Sivan.
A kutatás anyagát az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia éves bostoni gyűlésén tették közzé, ezért előzetes eredménynek számít, míg meg nem jelenik szakmai lapban. Habár összefüggést fedeztek fel az anyai stressz és az újszülött vashiányos állapota között, ok-okozati viszonyukat nem igazolták.
Forrás: Dr.Info
Tudta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben, és a vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ebben a hónapban egyes hematológiai betegségeket és az azzal összefüggő étrendi, életviteli tanácsokat tárgyalja. Megtudhatjuk. milyen élelmiszerekben található meg a vas és milyen étrendet javasolnak vashiány esetén a táplálkozás-szakértők.
A hematológia szó görög eredetű („vértan, a vér tudománya”), a vér alakos elemeivel foglalkozó tudomány, az orvostudomány specializálódásával jött létre, mely a köznyelvben is egyre elterjedtebb kifejezés. Korábban kevesebbeket érdekelt a hematológia szó és jelentése, azonban rögtön meghatványozódik ez az érdeklődés, ha valaki közvetlen kapcsolatba kerül e bonyolult, de annál érdekesebb szakterülettel. Ha a hematológia szót meghalljuk, azonnal a vashiányos anémiabetegségre gondolunk, de ezek mellett számos más vérképzőszervi betegség létezik, mint például a hemokromatózis, a különféle leukémiák, az aplasztikus anémia, és ide tartoznak a véralvadási zavarok is.
Tudta-e?
A fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, ennek kb. 10%-a szívódik fel! Férfiaknak és a változókoron túl lévő nőknek 10–12 mg elegendő.
A növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól!
Az élelmi rostok gátolják a vas felszívódását.
A vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti!
A véralvadásban szerepet játszó K-vitamin-szükségletet embernél 50%-ban a táplálék K-vitaminja, 50%-ban a bélbaktériumok által előállított K-vitamin fedezi.
Az embernek átlagosan 80 ml/kg vére van, ami a testtömeg 8%-a. Tehát például egy 70 kg-os embernek 5600 ml vére van.
A vér alkotórészeit két csoportba soroljuk: vérplazma és alakos elemek. A vérképzés a csontvelőben folyik, de egyes fehérvérsejtek (limfociták) a lépben, nyirokcsomókban, sőt a bélfalban is képződnek. Az alakos elemek három csoportra oszthatók: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezek.
A mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.
A vas felszívódását különböző anyagok segíthetik, ill. gátolhatják. Az alábbiakban foglaljuk össze a gátló és segítő tényezőket.
A vasfelszívódást elősegítik
Túlzott rostbevitel.
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje.
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak).
Folsav.
Állati fehérje (húsok, húskészítmények).
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin.
A vas felszívódást gátolják
Polifenolok.
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium.
Foszfátok, oxalátok.
Vashiány szempontjából veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok.
Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatejtáplálás fontosságát támasztják alá.
Forrás: Dr.Info
A szérum ferritin szintje a szervezet vastartalmának jelzője. Vashiányban szintje csökken. A vashiányos vérszegénység leggyakoribb oka a vérveszteség a bélrendszerből, amit okozhat többek között vérző fekély, daganat, aranyeres csomó.
Mit mér a vizsgálat?
A test vastartalmának elsődleges helyei - a keringő vörösvértesteken kívül - a vasraktárak. A vas ferritin és hemosiderin formájában raktározódik.
A ferritin egy májban termelődő fehérje, mely vasat köt meg. A szervezetben található ferritinnek csak egy része jelenik meg a keringésben, ez azonban a raktározott vas mennyiségével párhuzamosan változik. A szervezet vastartalékát méri, a vashiány mértékéről ad felvilágosítást. Emellett gyulladásokban, daganatos betegségekben és májkárosodás esetén is fokozottan termelődik.
Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?
A vérszegénység fajtájának kiderítésében játszik szerepet. Vashiányban a szervezet vasraktárai kiürülnek, a szérum ferritin szintje csökken.
Ha értéke a normál tartománynál alacsonyabb:
A vasraktárak csökkenésére, kiürülésére utal. A szérum ferritin szint még azelőtt jelzi a vashiányt, mielőtt a vashiányos vérszegénység kialakulna, tehát kimutatja a lappangó vashiányt is.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb
A ferritin szintje gyulladás, daganatos betegségek esetén is megemelkedik. Krónikus gyulladással járó betegségekben (vese, máj, tüdő, vérképzőszervi stb.) is kialakulhat vérszegénység, ilyenkor a ferritinszint magas. Daganatos betegségekben a ferritinszint együtt változik a daganat kiterjedésével, miután azonban ez a változás nem csak a daganatok esetén áll fönn, a betegség lefolyásának követésére a vizsgálat nem alkalmas.
Ha túl sok vasat pótolunk, ill. bizonyos betegségekben, amikor sok vas raktározódik (ún. hemosiderosis), a ferritinszint szintén magas lehet.
Mitől lehet alacsonyabb, és mit tegyünk, hogy növeljük?
A vashiány okai lehetnek elégtelen vasbevitel, hiányos táplálkozás, csökkent felszívódása a bélrendszerből, megnövekedett vasigény (várandósság, szoptatás idején), vérvesztés (emésztőrendszerből, menstruáció, gyakori véradás), tartós vörösvértest-szétesés (pl. beteg szívbillentyű miatt).
Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük?
Krónikus gyulladásos, daganatos betegségekben, valamint fokozott vasraktározással járó betegségekben (hemosiderosis) is lehet a szintje magasabb.
Típus: Vérszérumból készült
Normálérték
Nők: 4-161 µg/l
Férfiak: 16-300 µg/l
Szerző: Dr. Novák István, lektor: Dr. Németh Zsófia
A C-vitamin szerepéről, előnyeiről és esetleges mellékhatásairól
Szent-Györgyi Albert 1928-ban felfedezett egy addig ismeretlen vegyületet a mellékvesében, melyet azután sikeresen a paprikából is kivont. Később ezt nevezték el C-vitaminnak.
Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így azt táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Amennyiben ez nem történik meg, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg.
A természetes C-vitamin megtalálható citrusfélék gyümölcseiben, mint például a citrom, narancs, grépfrút, valamint bogyós növényekben, zöldség- és főzelékfélékben, ilyen a paradicsom, paprika, kelvirág, burgonya és még sok egyéb növény termésében. Magas C-vitamin-tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén forró csipkebogyóteát iszunk. A napi minimális C-vitamin-szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki skorbut.
Az aszkorbinsavnak nagyon sok jótékony hatása van szervezetünkre, például a bőr kollagénjének képződéséhez nélkülözhetetlen anyag, hiányában a bőrünk töredezett és száraz lesz. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak fejlődését, megújulását és gyógyulását, segít az égési sérülések, sebek, fogínyvérzés gyógyításában és gyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást és a hegképződést, ezért operáción vagy bármilyen sérülésen átesett betegeknek ajánlatos nagyobb mennyiségű (napi 1000 mg) C-vitamint fogyasztani.
A C-vitamin jótékony hatásáról
Az aszkorbinsav fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal, és fokozza a fehérvérsejtek működését. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, a nátha tüneteit.
Amikor megbetegszünk, ill. amikor már érezzük, hogy hamarosan betegek leszünk, vagy csak halljuk, hogy a környezetünkben például influenzajárvány terjed, akkor nyugodtan el lehet kezdeni C-vitamint szedni vagy meg lehet emelni a napi adagot akár 500 mg fölé.
A C-vitamin képes küzdeni a rákos sejtek ellen is
A C-vitamin antioxidáns hatásánál fogva véd a szervezetet fenyegető rákkeltő anyagok káros hatásától. Az antioxidáns kifejezés azt jelenti, hogy az aszkorbinsavnak kémiailag olyan a szerkezete, hogy a rákkeltő anyagok szabad gyökeit megköti.
Ezek az anyagok egyébként a sejtek DNS-ét vagyis örökítőanyagát támadnák meg, azzal reakcióba lépnének és olyan visszafordíthatatlan változást hoznának benne létre, melynek hatására a sejtek vég nélküli osztódásba kezdenének és így daganat alakulna ki. Az aszkorbinsav azonban közömbösíti a rákkeltő anyagok szabad gyökeit, mert hamarabb lép velük reakcióba.
Újabb kutatások szerint a C-vitamin egy másik mechanizmussal is gátolja a ráksejtek fejlődését. Egyes gyorsan növő daganatok annyi energiát használnak fel, hogy elfogyasztanak minden oxigént, ezért egy enzimre van szükségük, mely csak szabad gyökök jelenlétében működik.
Ennek az enzimnek a segítségével az oxigénhiányban szenvedő sejt a cukrot energiává tudja alakítani anélkül, hogy oxigént használna fel, és elindítja a friss oxigénellátást biztosító erek képződését is. Az aszkorbinsav azonban eltávolítja a szabad gyököket, és leállítja az enzim működését, miközben a daganat képződését is gátolja. A C-vitamin jelentősen csökkenti a gyomor-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának veszélyét.
Több orvos azt tanácsolja daganatos betegének, hogy a kemoterápia és a sugárkezelés időtartamára hagyja abba a C-vitamin szedését, mert attól tartanak, hogy a C-vitamin a daganatsejteket is megvédi a kezelés káros hatásától és így az kevésbé lesz hatásos. Ezt az állítást több kísérlet is alátámasztotta, melyek során a kemoterápia csökkent hatékonyságáról számoltak be, amennyiben C-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítőt fogyasztott a beteg a kezelés során.
Több szakember pedig azt hangsúlyozza, hogy csak a nagy dózisú és a mesterséges C-vitamin esetében kell szervezetet károsító hatásokkal és jelentős gyógyszerkölcsönhatásokkal számolni. Azt tanácsoljuk, hogy a C-vitamin lehetőleg természetes formában fogyasztva kerüljön a szervezetbe, így tudja hatását a legoptimálisabban kifejteni, és ebben az esetben nem kell számolni a nagy dózisú mesterséges vitamin okozta káros következményekkel.
A mértéktelen C-vitamin-fogyasztás veszélyeiről
Az aszkorbinsav ezenkívül támogatja a szervezetben a vas felszívódását és hasznosulását, természetes, enyhe hashajtó hatása van és védelmet nyújt a szürke hályog ellen is. Csökkenti a vér koleszterinszintjét is, így jelentősen mérsékli a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát.
Az aszkorbinsav vízben oldódó vitamin, mely azért fontos, mert a zsíroldékony vitaminokkal szemben nem halmozódik fel a zsírszövetben, hanem a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik, így nem lehet túladagolni.
Arra viszont oda kell figyelni, hogy a C-vitamin a szervezetben kémiai anyagokká (oxaláttá) bomlik le, és ez ürül a vizelettel. A vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll, így emiatt mégiscsak gátat kell szabni a mértéktelen (napi 4 g-ot meghaladó) C-vitamin-fogyasztásnak!
A C-vitamin és a dohányzás
Dohányosok számára kiemelten fontos ennek a vitaminnak a rendszeres szedése, mert a dohányzás megnehezíti a bevitt C-vitamin felszívódását a szervezetben, valamint a bejuttatott káros anyagokat is közömbösíti. Kutatások alapján egy cigaretta elszívása 25-150 mg C-vitamint képes tönkretenni. Így könnyű kiszámolni, hogy a napi minimum egy dohányzó számára legalább 500 mg C-vitamin, de inkább ajánlott a napi 1000-2000 mg bevitele.
Forrás: WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
A vashiány a vérszegénység egyik fő oka. Kellő mennyiségű vas nélkül a szervezet nem tud elég hemoglobint előállítani, ami a vörösvérsejtekben az oxigén szállításához szükséges.
A vashiány leggyakoribb okai
Vérveszteség. Ha a szervezet vért veszít, a vörösvérsejtekben lévő vasat is elveszíti. A menstruáció alatt a nők egy része több vért veszít, így nekik fokozottan figyelniük kell a vas pótlására. Vérzéssel járó krónikus betegségek is okozhatnak anémiát, mint a rekeszsérv vagy a vastagbélrák.
Hiányos táplálkozás. A szervezet normális esetben folyamatosan vaspótláshoz jut az elfogyasztott ételek által. Magas vastartalmú étel a tojás, a spenót és a belsőségek. Az egészséges fejlődés érdekében az újszülöttek és kisgyermekek esetében is oda kell figyelni, hogy az étrendjük megfelelő mennyiségű vasat tartalmazzon!
Felszívódási problémák. A vas felszívódása a vékonybélben történik. Bizonyos betegségek - mint pl. a lisztérzékenység (cöliákia) - akadályozhatják a vékonybél bolyhainak normális működését. Ha a vékonybél egy részét eltávolították, vagy egyéb műtétet hajtottak végre rajta, az szintén felszívódási problémákhoz vezethet.
Terhesség. Várandós nők esetében gyakori a vashiányos vérszegénység, hiszen a szervezetüknek ilyenkor nemcsak a saját, megnövekedett mennyiségű vérkészletében, de az újszülött vérellátásában is fenn kell tartania a normális hemoglobinszintet. Ebben az időszakban vastabletta szedése ajánlott.
Vashiány: megelőzés és kezelés
A vashiányos vérszegénység fejlődési zavarokhoz, felnőtteknél szívproblémákhoz, valamint koraszüléshez is vezethet. A hiányállapot kialakulásának legegyszerűbb megelőzése az egészséges táplálkozás bevezetése, amelynek része a magas vastartalmú ételek fogyasztása és a vas felszívódását megkönnyítő, megfelelő mennyiségű C-vitamin bevitele. A babfélék, a sötétzöld levelű ételek (pl. spenót), az aszalt gyümölcsök, a tojás, a borsó, a sertés, a baromfi, a vörös húsok és a tenger gyümölcsei is magas vastartalmúak. Csecsemőknél az első évben szoptatás vagy vasat is tartalmazó tápszerek alkalmazása javasolt. Fontos, hogy a tehéntej nem megfelelő vasforrás a csecsemőknek!
A vashiányos állapot kezelésének része a hiányzó vas pótlása, amely általában orvos által felírt vastabletta szedésével történik. Érdemes ezeket éhgyomorra bevenni, a felszívódást segítő C-vitaminnal együtt, esetleg egy pohár narancslével. Érzékenyebb gyomor esetén inkább étkezés közben érdemes alkalmazni a tablettákat. A vaspótlás székrekedéshez vezethet, az orvos ilyenkor a tabletták mellé székletlazító készítményt is felírhat. Vaspótláskor a széklet feketévé válhat, ez egy ártalmatlan mellékhatás. A vashiány pótlása hosszú folyamat, akár hónapokig is eltarthat a szervezet vaskészleteinek feltöltése.
Forrás: (WEBBeteg - N. A. fordító. Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos)
A vas az emberi szervezet nélkülözhetetlen eleme. Fontos szerepet játszik a szövetek oxigénellátásában, a sejtek energiafolyamataiban, az agy, a szívizom, a vázizomzat és az immunrendszer működésében. A vashiány az emberiség egyik leggyakoribb betegsége, a vérszegénység leggyakoribb oka.
A vashiány leggyakoribb tünetei, következményei:
• krónikus fáradékonyság,
• koncentrálóképesség gyengülése, szétszórtság, feledékenység,
• felnőtteknél munka- és teljesítőképesség-csökkenés,
• gyermekeknél az iskolai teljesítmény romlása, beszéd- és mozgásfejlődés zavarai,
• stresszre való hajlam, idegesség,
• körömdeformitások,
• sápadtság,
• hajhullás.
A vashiány leggyakoribb okai lehetnek:
1. csökkent vasfelszívódás
gyomor-bél rendszer gyulladásai,
hasmenés,
bizonyos gyógyszerek következtében.
2. elégtelen vasbevitel
vashiányos táplálkozás miatt.
3. megnövekedett vasszükséglet
különböző idült vérzésnek kitett betegek,
idült gyulladással járó betegségek,
rosszindulatú daganatos betegségek,
műtét utáni állapotok,
véradók stb.
4. élettanilag fokozott igény
koraszülöttek,
csecsemők,
serdülők,
reproduktív korban levő nők: menstruáció, terhesség, szülés, szoptatás.
Vérszegénység, vashiány esetén szükséges lehet a gyógyszeres kezelés! Vashiány gyanúja esetén forduljon kezelőorvosához, aki a kivizsgálást követően vashiány esetén segít önnek a legmegfelelőbb vasterápia megválasztásában!
Hogyan táplálkozzunk, hogy elkerüljük a vashiányos állapotot?
A táplálékban található vasnak csak 10%-a szívódik fel. A vas felszívódása elegendő gyomorsavat igényel. A citrusfélék és a C-vitamin javítja a vasfelszívódást. Az úgynevezett kiegyensúlyozott vegyes étrend (pulyka, borjú, hal, máj, búzacsíra, tojás) segíthet a vashiányos állapotot, ill. annak további romlását leküzdeni.
Kerüljük a vasfelszívódást gátló italok (kávé, tea, tej, mesterséges üdítők, kóla) túlzott mértékű fogyasztását!
Forrás: Netambulancia
