Sokan nem veszik komolyan a vérszegénység tüneteit, pedig súlyos következményei is lehetnek...

Világszerte kb. egymilliárd ember szenved vérszegénységben. A probléma lényege, hogy a testben keringő vér vörösvérsejtszáma, ill. a hemoglobinszint lecsökken. A vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány – a vas nélkülözhetetlen elem a szervezet számára. Ez az ásványi anyag normál körülmények között nagy mennyiségben jelen van a hemoglobinban, mely a vörösvérsejtek fontos alkotóeleme – feladata pedig nem más, mint a létfontosságú oxigén szállítása a sejtekhez. Ha tehát szervezeted nem jut elegendő vashoz, előbb-utóbb kialakul a vérszegénység.
Az egészséges ember szervezetének vastartalma felnőtt férfi esetén 3,5-5 g, nőknél 2,5-3,5 g. A raktározott vas legnagyobb része a májban és a csontvelőben helyezkedik el, és szükség szerint mobilizálódik és alakul aktív vassá.  

A betegség jelei
Mivel a vas nélkülözhetetlen vegyület a vörösvérsejtek megfelelő működéséhez, hiánya igen sokrétű problémákhoz vezethet. Ha a vörösvérsejtek nem jutnak elegendő mennyiségű vashoz, nem képesek megfelelően ellátni feladatukat – az oxigénszállítást. Mindez pedig rontja a testi erőnlétet, az immunitást, valamint csökkenti a szervezet energiaszintjét.

A vashiány leggyakoribb tünete a sápadtság, mely feltűnő az ajkakon, a körömágyon. A betegség lassan alakul ki, tünetei fokozatosan súlyosbodnak. Csecsemőkorban és a korai gyermekkorban viselkedészavarokat, megkésett fejlődést okozhat, a vashiányos gyermek szellemi és mozgásfejlődése elmarad egészséges társaiétól.

Tünetek: sápadtság, szédülés, fáradtság, hajhullás, szellemi teljesítőképesség csökkenése.

Mi idézhet elő vashiányt?
Minden olyan állapot, mely vérveszteséggel vagy fokozott energiafelhasználással jár, vérszegénységhez vezethet. Ezenkívül a nem megfelelő táplálkozás, ill. a különböző emésztőszervrendszeri, esetleg daganatos betegségek is előidézhetik a kialakulását.
Okok: menstruáció, vegetáriánus táplálkozás, terhesség, gyomorbetegség, daganatos megbetegedések, intenzív sport.

A vérszegénység súlyos szövődményei
Kismamák esetében különösen fontos a vaspótlás. A teherbe esés után és közben is fontos a vérkép nyomon követése. Előfordulhat ugyanis, hogy nő a teherbe esés előtt nem volt vashiányos, de a kilenc hónap alatt kialakul a terhességi vérszegénység. A terhesség idején ugyanis a szervezetnek több vasra van szüksége – különösen félidő táján –, mint normál körülmények között.

Ha szervezet nem jut elegendő mennyiségű vashoz, a vérszegénység következtében károsodhat a magzat fejlődése. Ez akár idegrendszeri problémákat is okozhat a születendő gyermeknél. Mindezek miatt a vasat feltétlenül pótolni kell – az étkezési szokások megváltoztatásával, ill. vaspótló készítmények szedésével. Extrém fokú vashiány esetén pedig szükséges lehet akár a vénás vaspótlásra is.
A vas legfontosabb forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a tonhal –, valamint magas vastartalommal bír a spenót, a mandula, a tökmag, a lencse, a sütőtök, a brokkoli, a sárgarépa stb. és a vörösbor is.

Dr. Horváth Edit