Tudta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben, és a vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ebben a hónapban egyes hematológiai betegségeket és az azzal összefüggő étrendi, életviteli tanácsokat tárgyalja. Megtudhatjuk. milyen élelmiszerekben található meg a vas és milyen étrendet javasolnak vashiány esetén a táplálkozás-szakértők.
A hematológia szó görög eredetű („vértan, a vér tudománya”), a vér alakos elemeivel foglalkozó tudomány, az orvostudomány specializálódásával jött létre, mely a köznyelvben is egyre elterjedtebb kifejezés. Korábban kevesebbeket érdekelt a hematológia szó és jelentése, azonban rögtön meghatványozódik ez az érdeklődés, ha valaki közvetlen kapcsolatba kerül e bonyolult, de annál érdekesebb szakterülettel. Ha a hematológia szót meghalljuk, azonnal a vashiányos anémiabetegségre gondolunk, de ezek mellett számos más vérképzőszervi betegség létezik, mint például a hemokromatózis, a különféle leukémiák, az aplasztikus anémia, és ide tartoznak a véralvadási zavarok is.
Tudta-e?
A fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, ennek kb. 10%-a szívódik fel! Férfiaknak és a változókoron túl lévő nőknek 10–12 mg elegendő.
A növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól!
Az élelmi rostok gátolják a vas felszívódását.
A vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti!
A véralvadásban szerepet játszó K-vitamin-szükségletet embernél 50%-ban a táplálék K-vitaminja, 50%-ban a bélbaktériumok által előállított K-vitamin fedezi.
Az embernek átlagosan 80 ml/kg vére van, ami a testtömeg 8%-a. Tehát például egy 70 kg-os embernek 5600 ml vére van.
A vér alkotórészeit két csoportba soroljuk: vérplazma és alakos elemek. A vérképzés a csontvelőben folyik, de egyes fehérvérsejtek (limfociták) a lépben, nyirokcsomókban, sőt a bélfalban is képződnek. Az alakos elemek három csoportra oszthatók: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezek.
A mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.
A vas felszívódását különböző anyagok segíthetik, ill. gátolhatják. Az alábbiakban foglaljuk össze a gátló és segítő tényezőket.
A vasfelszívódást elősegítik
Túlzott rostbevitel.
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje.
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak).
Folsav.
Állati fehérje (húsok, húskészítmények).
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin.
A vas felszívódást gátolják
Polifenolok.
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium.
Foszfátok, oxalátok.
Vashiány szempontjából veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok.
Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatejtáplálás fontosságát támasztják alá.
Forrás: Dr.Info
